… s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én
/Radnóti Miklós/
Egyre gyakrabban látok túraútjaimon erdőben vagy patakban emberi kéz által építetett kőrakást, kőemberkét, olykor sokat egymás mellett.
A most szombati túraútvonal a Pilisben is ilyen halmok mellett halad el.
Volt, hogy láttam valaki magbabonázva, bűvöletbe esve rakosgatta a köveket egymásra.
Raktál már köveket egymásra? Miért tetted?
Hallottad valahol, hogy mágikus erővel bír, erőt ad, ha egymásra rakod a köveket? Vagy egyszerűen csak nyomot akartál hagyni ott, ahol jársz?
A kőhalmok építésének hagyománya nagyon régi, de vajon mi a jelentése, eredete ennek az elterjedt szokásnak?
A kövek régóta itt vannak. Elég egy megkövült csigahéjat, vagy egy közönséges kavicsot a kezünkbe venni, s máris évezredeket, akár évmilliókat szorítunk a markunkban. Mintha a köveken, kövületeken keresztül a kor, a régmúlt kelne örök életre folyamatosan – csak az emberek cserélődnek.
Az emberiség szellemtörténeti fejlődésének része, hogyan értelmezi a finomabb rezgések anyagba tömörödését, akár kőszimbólumokkal.
Ezért feltétlenül figyelemre méltó a kőimádás, amely nem csupán az egyén kavicsgyűjtő szenvedélyében, hanem a kőből való síremlékek emelésében, a piramisépítésben, az obeliszk állításban vagy kőkörök (cromlechek) és kunhalmok építésében is tükröződik, minden kultúrában más jelentést hordozva.
Kőimádat és ősi kultúrák
A természetes kövek efféle imádata megtalálható Indiában, Nepálban, az amerikai indiánoknál, Ausztráliában, Afrika több vidékén, de a Lappföldön is.
A kőhalmok eredeti, hagyományos funkciója hogy rossz látási viszonyok között, illetve ott is mutassák az utat, ahol nem látható a jelzés. Nagyon fontosak ezek a halmok az olyan terepen, ahol nincs jelzett turistaút.
Az Alpokban és a Pireneusokban a kőhalmok sok helyen a mai napig az egyetlen útjelzőnek számítanak. Mongóliában a hasonló célt szolgáló kő- vagy földhalmok neve aobao, amik előbb határ- és irányjelzőként szolgáltak, majd a helybéli pásztornépek védelmező szellemek tanyájaként kezdték imádni őket.
A hagyomány úgy tartja, hogy Dzsingisz kán minden hadjárata előtt ilyen aobao előtt imádkozott és áldozott. Mind a mai napig megállnak ezeknél a szent halmoknál a vándorok, leszállnak a lóról, vagy járművükről, s néhány követ, vagy néhány rögöt vetnek a halomra.
A kunhalmokkal sírokat jelöltek Szibériában, és Belső-Ázsiában is. Találunk kunhalmokat, vagy más néven kurgánokat Magyarország területén is a vaskor kezdetétől (i.e. VI. század), ezek mintegy ezer éven keresztül létesültek a Dunántúlon és az Alföldön.
Sokan úgy tartják, aki elmegy egy ilyen kőhalom mellett s elmulasztana egy újabb követ reá vetni, szerencsétlenség éri majd az útján.
A megmunkált kövek tisztelete – oltárok, áldozókövek
A kőimádat további formája a megmunkált kövek tisztelete (pl. oltárkő, áldozókő). Megmunkálásnak tekinthetjük a kövek egymásra halmozását, felállítását, tájolását. Ilyenek a menhírek és dolmenek a kőkorszaki hatalmas méretű, néha faragott, néha eredeti formájú kövek, melyekből az ősi civilizációk valamelyike kapuszerű építményt emelt. Nem egyértelmű, hogy vallási szertartások helyszínéül szolgáltak vagy síremlékek.
Egyesek masszív adathordozónak tekintik e köveket, amikre talán az adott kor tudományos ismereteit rögzítették. A megalitikus kőkörök inkább a napimádatnak, illetve a csillagászati megfigyeléseknek a helyszínei.
Kővé vált trollok és mágia?
Érdekes legenda kapcsolódik a kőhalmokhoz a norvég hegyekben. A legenda szerint ezek a kőrakások kővé vált trollok, akik a felkelő nap első sugarainak megjelenése előtt nem tudtak visszatérni hazájukba.
A mágia szerint minden – a földön lévő – kőrakás az erő helye. Ezek a kövek ugyanis összpontosítják, összeadják az energiát. Mivel a földről az ég felé mutatnak, jelképezik a fizikai és a spirituális világ egymásra hatását.
Például, ha rátesszük a kezünket a kőhalomra, kérhetjük a kőrakás és a föld mágikus erejét, hogy legyen segítségünkre abban, hogy kívánságunk valóra válhasson.
Napjainkban nagyon különbözően értelmezik ezeknek a kőhalmoknak a jelentését. Sokan jelképes üzenetet szeretnének hátrahagyni, hogy ott jártak. Mások azokon a helyeken építenek kőrakást, ahol meghalt egy ismerősük.
Mások egyfajta imádságként kezelik – mint egy szimbolikus, de a valódinál tartósabb gyertyagyújtás.
Egyes biológusok és a természetvédők azt mondják a köveknek erejük van, hagyjuk őket ott, ahol vannak, s ne rakosgassuk egymásra, legalább a természetben.
Vajon a kövek imádatának titka, hogy az ember megláthatja abban az istenit?
Vagy ez csupán egy önfeledt, kreatív ”építőjáték”, alkotás?
Egy próbát megér!
Gyere el a Pilis Titkai túrákra!
És tudj meg többet kövekről, kőrakásokról, csillagösvényekről, szerzetesekről, és a Föld-szívcsakrájáról.
A túrák önállóan is látogathatók, minden túra újabb titkokat tár fel!
Az aktuális időpontokat itt találod!
